2010. június 23., szerda

2010. június 4., péntek

Ekkor érkezett meg az első szőke a Naudiusba, Ács Laci személyében, aki aztán a gitáros lett.
Egy szilveszteri buliban még hallottam őket, de ez a felállás rövidke életű volt. A billentyűs elment és Aladár vette át a helyét a szintinél.

2010. június 3., csütörtök

Csupa férfi


Viszont a banda akkortájt még így nézett ki. Aladár, Csala, Rumci, Pisti.

Szárnypróbálgatások

Ha jól emlékszem, először 7 évesen énekeltem színpadon egy iskolai színdarabban. Nagyon büszke volt rám az anyukám! Aztán később is megtaláltam a színpadot, ha lehetett. Tagja voltam az énekkarnak, ahol szólistaként is sokszor kaptam lehetőséget, imádtam a színjátszó-kört is. Hogy izgultam-e? Nekem nem rémlik... Hiába nem rémlik. A nagy dobás aztán 14 évesen jött. Farsang idején törtük a fejünket valami klassz dolgon. És aztán egy fergetes buli lett belőle. Szóval én akkor Dollyt alakítottam a Hungáriából, a dolog annyira bejött, hogy utána évekig Dollynak szólítottak.

1987.


Amikor én a csapat tagja lettem, még javában a nyolcvanas éveket írtuk. Ma már retro, de még mindig ugyanolyan jó meghallgatni azokat a dalokat. Én voltam az a remete lány, aki kinőtte a jó kislány szerepet és egyszer csak a színpadon találta magát.

Az, hogy itt vagy nem véletlen!




Nagyon sok szeretettel üdvözöllek a mi kis világunkban.


Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy mindenki kedvére nosztalgiázhasson, emlékezhessen azokra a pillanatokra amiket velünk élt át.
Volt részünk sok jóban, nem igaz?
Én mindenesetre úgy érzem Isten a tenyerére vett, mert csupa szépet és jót hozott az életembe, mióta a csapat tagja lettem.
Évi